Rosszul létek és lapos has
2012 november 30. | Szerző: Kitti |
Az én édes drága kis férjecském meglepett egyik nap egy jó kis vacsival, egy gyönyörű szép orchideával, (immmádom az orchideát!!!!) és 2 színházjeggyel! Nagyon aranyos Tőle!!! <3
Szóval hétvégén színház! A probléma csak az volt, hogy a rosszulléteim nem múltak még el, csak átalakultak. Most már nem mindennaposak, vannak olyan napok, amikor nincsenek is, és azokak annyira örülök 🙂 De amikor vannak, akkor megagiga rosszul vagyok. Hirtelen jönnek, nagyon hányinger, meg fejfájás, meg ver a víz, meg minden ami rossz, és ez tart olykor csak pár percig, olykor meg órákig. Ráadásul szempillantás alatt el is múlik, aminek nagyon tudok örülni! És pont egy ilyen hosszabb rosszullét tört rám a színházi napon is, szóval nem jutottunk el sajnos 🙁 Ráadásul egész nap meg este csak feküdtem meg szenvedtem…

Következő nap vacsira kitaláltam, hogy együnk körözöttet, lila hagymát, bagettet… és hasonló finomságokat! Nagy lendülettel el is kezdtem gyártani, mire kész lett, egyik pillanatról a másikra olyan rosszul lettem, hogy enni sem tudtam belőle. Szegény Balázs egyedül vacsizott, én meg csak vettem a nagy levegőket ott mellette. Mire belakmározott, jobban lettem, és én is megvacsiztam egyedül!
Vasárnapi ebéd a mamánál… 🙂 Jó kis zöldborsó leves, a második fincsi csirkemell, és a desszert… hmmm 🙂 Karácsonyra kértem hétrétüt vagy van aki úgy ismeri, hogy nyolc lapos süti. De a drága kis mamikám megsütötte nekem most, mert hát ugye most enném 🙂 Nagyon jó, amikor ennyire az ember kedvébe járnak, csak hát ugye ilyenkor a kilók is úgy kúsznak fel, hogy észre sem veszi az ember…
Ehhez még hozzá jön az is, hogy minden nap, le kell feküdnöm 1 órácskára pencizni, mert nem bírnám egyhuzamban az egész napot. Kivétel persze, amikor dolgozom, mert ugye ott nem lehet lefeküdni 🙂 Szóval fárasztó dolog ez a terhesség, és még idegőrlő is, most épp azzal kergetnek ki a világból, hogy mindenki néz a hasamat, és teszik a megjegyzéseket, hogy hát miért nem nő még, és hozzák a példákat, hogy nekik ilyen idős terhesen már ilyen meg olyan nagy hasuk volt, vagy aki még nem szült, az összes ismerősét felhozza példának, hogy húhúhúúú ilyenkor már mekkora hasuk volt. Jelentem, semennyire nem érdekel kinek mekkora hasa volt, nekem olyan amilyen, és örülök neki, hogy nem úgy nézek ki mint egy 6 hónapos kismama. Úgyis meg fog nőni, attól nem félek, hogy nem, és még bőven van ideje mindenkinek, hogy nézegesse majd. Nézegesse!!! Hangsúlyozom, mert már most rettegek attól, hogy mindenki össze vissza fogja tapizni!
Háháááá, na jó azért nem ilyen a hasam, de persze ezt mindenki tudja, csak nagyon megtetszett ez a kép.
Meg most jöttem rá, hogy lehet képekkel illusztrálni a blogot, és így szerintem sokkal élvezetesebb!!!! 🙂


Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: