Csodás karácsony :)

2012 december 29. | Szerző: Kitti |

Idén mi kaptuk, a süti sütést a karácsonyi tennivalók közül. 24.-én fel is keltünk reggel 6-kor, hogy szépen készen legyünk mindennel. Hát ennek a Balázs rendkívül örült… 🙂  De rendes férj révén felkelt és segített sütni.

A Bruce pedig egész végig ott serte-pertélt körülöttünk. Így, hogy az ember nem egyedül süt, teljesen más hangulata van az egésznek. Eddig is imádtam sütni, de ezek után…. Bár, nem hiszem, hogy ezt a pasik is úgy élvezik, mint mi!

A sütés után következett a fadíszítés. Nem vagyok híve az élő fának. Egyrészt, sajnálom is őket, másrészt macera az egész, amíg felállítod, potyognak a levelek, bök, ragad, nem úgy áll, ahogy kellene… Sok bosszúságot okoz. Míg ha van egy szép műfenyő, amit úgy hajtogatsz, ahogy szeretnél, nem hullajtja a tűleveleket, stb. Mi megmaradunk a jól bevált kis fánknál. És ha megszületik a gyerek, akkor sem lesz ez másképp. Majd lát a mamánál, meg itt-ott igazi fát. A fa feldíszítésétől egy kicsit féltem, mert szerintem ez férfimunka, de nem mertem kizárólagosan a kicsi férjecskémre bízni, mert azért valljuk be, nem rendelkeznek olyan szépérzékkel, mint amivel mi nők lettünk megáldva. 🙂 Így együtt estünk neki. Hát be kell valljam, itt is pozitívan kellett csalódnom, mert nagyon ügyesen pakolta a díszeket, és kb 10 perc alatt készen lettünk a fával. 🙂

Pedig napokkal előtte készültem lelkiekben, nehogy szét cinkeljem szegény Balázst, amíg sütünk, meg díszítjük a fát, mert az elég jól megpecsételné a karácsonyt. De szerencsére bírtam magammal, meg nem is kellett türtőztetnem magam, mert nagyon ügyes volt 🙂

Mikor készen voltunk mindennel, jött a Jézuska…

Igaziból nem szeretek meglepetést kapni, mert nem nagyon tudják eltalálni, mit szeretnék, és ha meg olyat kap az ember ami nem tetszik neki, kínos azt megmondani, eljátszani, hogy tetszik, azt meg még kínosabb… Ezért jobb megmondani, mit szeretne az ember 🙂 Én idén csak néhány ruhát kértem, mert ugye nem férek már bele semelyik ruhámba. De tudtam, hogy nem fogok kapni, mert senki nem hozta fel ezt a témát, egyedül meg csak nem olyan bátrak, hogy megveszik. Álltam a fa előtt, és láttam az ajándékaimat. Fúú, jó nagy csomagok  🙂 De mi lehet az??? Mikor kibontottam az elsőt, majdnem dobtam egy hátast. Pár hónappal ezelőtt kinéztünk egy dorkót, amibe teljesen bele szerettem, de akkor nem vettük meg, és még emlékezett rá, és megvette nekem :)Jaaaaj, teljesen oda vagyok ezért a cipőért 🙂 Pluszba kaptam még egy pihe puha Szandikás fürdőköpenyt, amilyet már 2 éve szerettem volna, és már el is felejtettem. Nagyon jó kis ajándékok ezek, örülök nagyon nekik, de hát ugye ruhám attól még nincs. És akkor jött a harmadik ajándék, egy boríték (a Balázs szeint: a boríték mindig jót jelent) 🙂  és lááám egy H&M-es ajándékkártya lapult benne 🙂 Így be tudok magamnak vásárolni. Szóval szipi-szupi csudi jók az idei meglepetések 🙂 Jövőre is jöhetnek!!!

Ez a karácsony a cipőkről szólt, mert a Balázsnak is meghozta a Jézuska azt az Adidas Superstar-t amire, már régóta vágyott.

Természetesen a kicsi kutyánk sem maradhatott meglepi nélkül, ő is kapott egy óriási csontot

Aztán beindultak a családi látogatások, kajálások oda-vissza. Szegény anyukám, kicsit sokkot kapott, mert az egyik ajándéka neki is egy H&M-es ajándék kártya volt,de megnyugtattam, hogy egy percig se búsuljon, ha 1000 db ilyen kártyát kapnék, akkor is le tudnám vásárolni az összeset 😉

Még két említésre méltó dolgot szeretnék kiemelni a karácsonyból, az egyik, hogy tényleg nagy dicséret illeti a kis férjecskémet, mert mindhárom nap cipeltük a sütiket ide-oda, és mivel én vezettem, ő fogta, amitől alapból kimegy a haja, mert mindig övé a hálás feladat, hogy fogja a levest például, nehogy kilötyögjön… Szegény már teljesen ki volt ezen bukva, mert be lett passzírozva a kocsi hátsó ülésére, tálca sütemény a kezébe, kutya mellette, én meg rallyztam 🙂 Végül persze, hogy rajta landoltak a sütemények, a kutya meg egyből neki esett és nyalogatta a tejszínhabot a kabátjáról. Én annyira röhögtem…. 🙂 🙂 🙂  És nem hogy segítettem volna, egyből a telefont kaptam elő, hogy ezt megörökítsem.

A másik emlékezetes, amit a karácsonyhoz kötök, hogy most éreztem először, hogy megmozdult a bébi 🙂 Nagyon vicces hasonlatokat tudnak az emberek erre mondani, hogy milyen érzés: mintha pillangók repdesnénk a hasadban, vagy buborékok durrognának ki, a legjobb: 🙂  mintha kiscica kaparna belülről 🙂  Ezen nagyon bevisítottunk. A Balázs kérdezte is, hogy nyeltem már le egészbe kiscicát?  Hát én nem hasonlítom semmihez, tudom, hogy Ő mozog és kész!

Egyik éjjel fiatal suhancok randalíroztak a házunk előtt hajnali 3kor. Van egy hatalmas akna fedő a járdán, amit részeg bátorságukban felemeltek, csak olyan nehéz volt, hogy le is ejtették, de annak olyan hangja volt, hogy még az ablak is belezengett. Én annyira megijedtem, hogy egyből kipattantam az ágyból és az ablakhoz siettem, és láttam ahogy futnak el a kis beszariak. Rögtön az jutott eszembe, hogy most ezt rosszul ejtették vissza, és ebbe bele fog esni valaki. De csak ekkor kezdtem teljesen képbe lenni, a vérnyomásom ekkor mászott csak utánam az ágyból… Persze, a kíváncsi Töreki Kitti énem megint erősebb volt. Csakhooogy a kis pocaklakó ennek nem annyira örült, hogy én hajnali 3kor úgy ugrok ki az ágyból mint akit puskából lőttek, és jelezte is nem tetszését mikor visszafeküdtem, mert nagyon aktív volt. Mit gondolhat ilyenkor? Háháháá, most felébresztettél, de megállj csak, majd visszakapod, ha megszületek, és Te alszol, majd én ébresztelek fel…. És ezt mind ilyen kis gonosz hangon összeráncolt szemöldökkel????