k.o., pécsi vásár, babaholmik
2013 január 21. | Szerző: Kitti
Péntek délután elsőre érdekesnek tűnő hívást kaptam az unokatestvéremtől. Úgy kezdte, hogy mondhatok nyugodtan nemet a kérésére, volt aki ezt mondott, nem gond, de azzal a kéréssel fordulna hozzám, hogy szombat délutánra kölcsönadnám-e a férjemet pár órára???? Hmmm… Mondtam, folytassa, vagyis fejezze be a mondatot, mert így nem értem igazán miről lenne szó. Aztán felvilágosított, hogy van egy háza Pécs mellett egy faluban, ami ki van adva albérlőknek, akik nem fizetnek sem albérleti díjat, sem rezsit, így elég nagy tartozást halmoztak már fel neki, ezért ki kellene költöztetni őket.
Erre kellene neki pár ember. Természetesen nem lehet ilyet tenni, hogy csak úgy kiteszel embereket az utcára, mert a végén még a tulajdonost büntetik meg ilyenkor, így meg kellett keresni a kiskapukat. Tehát azzal a céllal kell odamenni, ha nem hagyják el a házat, hogy leszerelik a nyílászárókat, tehát az összes ajtót és ablakot, felújítás céljából. Hát ennyi kérem szépen. És akkor csak nem maradnak ott télvíz idején ablak meg ajtó nélkül a lakásba. De nem kell annyira félteni őket, van lakása a pasinak meg a nőnek is, és a két gyerekük sem olyan picik, 16-18 évesek. Szóval szóltam a Balázsnak, ő pedig néhány barátjának. Nálunk volt a „találkozó”, onnan indultak. Hát így hirtelen elég kicsinek tűnt a lakás, ahogy ott volt bent a 11 fiú a konyhában meg az előszobában. Természetesen nem tudtak időben elindulni, mert volt aki késett…. Hát aki ismeri, annak mondani sem kell, ki volt az 🙂 Persze, hogy a Kosin 🙂 Ő becsattogott kis utazó táskával, és még elment átöltözni is!!! De ezen már senki nem lepődött meg 🙂 És így végül elindultak. Ittak pár bátorító pálinkát meg sört azért, biztos, ami biztos! Viszonylag hamar haza is értek, nem kellett nyílászárókat szerelni, kaptak még 2 napot az albérlők, nagyon jó szívűek a főbérlők!!! Kíváncsi vagyok, 2 nap alatt összekapják-e magukat a lakók. A férjecském, amikor hazaért, nem volt túl bőbeszédű… Az igazat megvallva, nem szólt hozzám egy szót sem, egyenesen a hálóba vette az irányt, és lefeküdt, és puff, 2 perc alatt el is aludt. Én meg csak néztem, hogy mi van ezzel az emberrel, hogy délután 4-kor így kidől…??? Másnap reggeli aludt. Én közben főztem, takarított, átmentem anyuhoz, de ezekből ő persze semmit nem érzékelt. Mint kiderült, nem bírja úgy az alkoholt, mint ahogy régen bírta, de akkor minek iszik, aki nem bírja? 🙂 De ez az érdekes, hogy nem volt részeg, meg semmi, csak úgy bealudt, mint aki 3 napja talpon van. Hát szóval így kezdődött a szabad hétvégénk 🙂
És mi lesz 50 év múlva???? Megyek majd érte, gyere tata megyünk haza….
Na jó, ezt nem gondoltam komolyan 🙂
Vasárnap már teljesen képben volt! Reggel összeszedtük magunkat, és kimentünk a vásárba, ahová velünk tartott az Endrike is. Tök jó idő volt. Nem voltak valami sokan, se vásárlók, se eladók, de arra jó volt, hogy sétáljunk egyet, meg nézelődjünk. És nem maradhatott el a jó kis vásáros kaja sem. Csakhoooogy nem volt nyitva a megszokott lángosos helyünk 🙁 Mindig ott szoktunk enni, ezért mélyen érintett a dolog. Új helyen ettünk, kicsit félve, mert az ilyen új helyekre általában ráfázunk, de most szerencsére nem így lett. Naggggyon finomat ettünk!!!!
Nem valami update-es, de mi bajunk lesz tőle???
Utána beiktatunk egy kis Tesco-t. Ahol véletlenül összefutottunk a Szupival. Levontam a következtetést, 3 pasival ne menj a gyerekjáték osztályra vásárolni…. 🙂
Majd elérkezett a jól megérdemelt délutáni pihi. Este pedig meglátogattuk a kis Bence babát. Hát komolyan mondom, napról napra meg vagyok győződve arról, mennyire jó, hogy fiam lesz. A Bencus most egy éves, és meg kell zabálni. Megnéztük, mit tudunk kölcsön venni tőlük, hogy ne kelljen milliókat költeni, de hát úristen, mennyi minden kell egy gyerekhez…. 🙂 Csak pár apróság, ami elengedhetetlen ugye: a kiságy, meg babakocsi, gyerekülés, járóka, bébikomp, légzésfigyelő, bébiőr, mérleg, cumisüveg, cumi, játékok, a több ezer pelenka, a krémek, a fürdetők, a ruhák, cipők….és még sorolhatnám 3 napig…. Huhuhuuu, gatyákat felkötni!!!





majd írok ám :)
2013 január 27. | Szerző: Kitti
Huhuhuuu, már megint nem írok rendesen….
Nagyon nem érek rá írni, de ígérem pótolom, és részletesen írok majd le mindent 😉
Oldal ajánlása emailben
X